Weblogic

Teljes moziélmény otthon

A mozik messzi világokba visznek a fotelem kényelmében. A filmek varázslatot, nevetést és izgalmat hoznak a nappalimba. Filmek nélkül nem lenne Hollywood, Sean Connery még mindig tejesember lenne, és Casablanca csak egy város lenne Marokkóban. Most végre itt egy olyan TV, ami a filmeket az őket megillető módon jeleníti meg.

A neve: Cinema 21:9, ez a világ első valóban mozifilm oldalarányú televíziója. A Philips Cinema 21:9 a rendező szemével mutatja be a filmeket. Nincsenek fekete sávok, nincs képveszteség, csak a teljes mozi a teljes képernyőn. Ez a televízió igazságot szolgáltat minden színésznek, rendezőnek, operatőrnek, világítás technikusnak, kaszkadőrnek, és minden egyes dollárnak, amelyet a film készítésére szántak.

Eddig választhattam: lemaradtam a cselekmény nagy részéről azzal, hogy a tévém a képet széthúzta, vagy elvesztegettem a képernyő negyedét a kép alatt és felett lévő fekete sávok miatt. Mostantól az ilyen kompromisszum a múlté.

Nem csak egyszerűen látom a különbséget a Cinema 21:9 televízión, de átélem. Hollywood legnagyobb sztárjai 33 százalékkal nagyobbak, mint a korábbi 16:9-es tévéken, amelyek képernyője bár azonos magasságú, de fekete sávokkal szegélyezett. De a számok nem mondanak el mindent. A valóságban egyszerűen sokkal inkább magával ragad a film, amit nehéz leírni annak, aki soha nem látta még.

A Cinema 21:9 lételeme a mozifilm. Persze joggal kérdezed, mi van a programokkal, amiket nem 21:9 formátumban vettek fel? Nem aggódj: ez a tévé a spéci technológiával egyszerűen, és szinte észrevehetetlenül igazítja képernyőhöz a műsort. A 4:3-as műsorral csodát tenni nem tud: azt csak 16:9-be húzza szét. De bármilyen más forrás jelét, legyen az TV adás, videojáték, DVD, videokamera, stb, képes átméretezni a teljes képernyőre.
A bejövő jelet egy hatalmas kapacitású processzor elemzi folyamatosan, és a kép széleit progresszíven és dinamikusan húzza szét 21:9 formátumra. Te csak a hibátlan képet fogod látni, amely kitölt minden egyes pixelt előtted. Persze élvezheted a műsorokat eredeti formájukban is.

És akkor még nem beszéltem neked az Ambilightról. Mikor először próbálgattam, nem akartam hinni a szememnek, vagyis inkább a "fílingnek". Csak kapcsolgattam ki-be mint amikor egy gyerek először fedezi fel a távirányítót: néztem, próbálgattam hogy milyen vele, milyen nélküle. És csak egy dolgot mondhatok: én már csak Ambilight tévét akarok magamnak. Nem csak arról van szó, hogy nem fárad el a szemem, nem csak arról, hogy mennyivel nagyobb a kép, hanem arról, hogy mintha egészen más műsort néznék vele. Néha a szemem elkalandozik, és nem is a műsort nézem (főleg ha unalmas), hanem a fények és a színek folyamatos változását a falon.